Egyéb

Gyerekszerelem

Koszorús kislány és kisfiúNe mondd, hogy neked nem volt ovis szerelmed! Mindannyiunknak volt egy Zolija, egy Pistije vagy egy Andriskája, akivel olyan jól lehetett együtt színezni, homokozni, vagy aki a legszebb várat építette építőkockából. A gyerekszerelem mindannyiunk számára meghatározó élményt jelent.

 

Nincs okod tehát aggodalomra, ha kicsinyed egyik nap „szerelmesen” érkezik haza az óvodából. Azonban az, hogy kibe lesz szerelemes a gyerkőc, igen eltérő fiúknál és a lányoknál. A lányok már bölcsődés ill. óvodás korban gyakran esnek bele a csoport „rosszfiújába”, hiszen ők bátrak és erősek, mert elveszik a homokozó lapátot a másiktól, verekednek a bicikliért és szembe szállnak az óvó nénivel is, ha mi kérjük rá őket. Látod, nem csak a felnőtt nők rajonganak az ilyen pasikért…

A fiúknál ebben a korban még nem elsődleges a külső (bárcsak ez mindig így is maradna). A fiúk általában azokba a lányokba „zúgnak bele”, akikkel jót tudnak játszani, akiknek a haja vagy az illata az anyukájukra emlékezteti őket. És ez alól nem képeznek kivételt az óvó nénik sem. Hiszen ők szépek, okosak, játszanak és énekelnek velük, sőt, még az illatuk, a hangjuk vagy tapintásuk is emlékeztethet anyuéra.

A kislányoknál, pláne azokban a csoportokban, ahol ők vannak többségben, az sem ritka, hogy egymás között elosztják ill. beosztják a fiúkat. Megbeszélik, hogy ki éppen kibe szerelmes, hogy ki kivel osztozhat egy fiún, hogy kire fogja a jövő héten lecserélni. Más helyeken nem ilyen nagy a fluktuáció, vannak elválaszthatatlan fiú-lány párok is.

Kislány és kisfiú csókot ad egymásnak

Fontos, hogy nagyon figyelj oda, hogy mit mondasz a szerelembe esett óvodás gyerkőcödnek! Ne felejtsd el, hogy a gyerekeknél ebben a korban még teljesen más szempontok számítanak a „párkeresésben”, mint később. Nem a szexis félistent, istennőt, vagy gyerekük leendő anyját, apját látják egymásban a gyerekek. Tartsd tiszteletben az érzéseit, akkor is, ha az elálló fülű Benit, vagy a görbe lábú Annát választja csemetéd. Ha nem így teszel, könnyen elveszítheted a bizalmát, és később, akár tinédzser korban is hiába faggatod majd, nem fogja megosztani veled szerelmi ügyeit. A pszichológusok szerint az óvodáskori szerelmek és csalódások az egész életünkre kihatnak – persze nem olyan komolyan, mint a felnőtteknél. Az mondjuk nem baj, ha a gyerekek már kicsi korban érzelmeket táplálnak a másik nem iránt, hiszen ezek az első lépések a valódi férfi és női lét felé. A kislányok elkezdenek lányos szerepeket játszani, a fiúk pedig a nekik való fiús szerepekben tanulják és fedezik fel önmagukat. A gyermekek nővé vagy férfivá érése hosszadalmas folyamat, amit nagyon sok külső és belső tényező befolyásol. Hogy miként tekintünk önmagunkra, milyennek látjuk magunkat, hogyan éljük meg ezt a változási folyamatot, nagymértékben függ attól, hogy milyen minták vesznek körül bennünket elsősorban otthon, de erőteljes hatással bír a kortársak velünk szembeni viselkedése és szemlélete, valamint a média is.

Kisfiú kezet csókol a kislánynak

Ebben a korban a szerelem igenis komoly érzelmeket jelent, de a gyerek ilyenkor még nem a tényleges személybe, hanem egy eszményképbe szerelmes. S mi a teendő, ha azzal áll elő az ötéves kislányod, hogy Ádám megkérte a kezét, és össze fognak házasodni, és négy gyerekük lesz, meg legalább három kutyájuk? A legrosszabb, amit tehetsz, ha kineveted ill. ha nem veszed elég komolyan. Ezekről a dolgokról úgy kell beszélni óvodáskorban gyerekekkel, mint a valóság részéről. És vigasztalni őket, ha Ádám egyszer csak egy másik lány kezét is megkérné – feltéve, ha szüksége van rá. Mert gyakran megesik, hogy az ovisok elég érettek ahhoz, hogy elfogadják „párjuk” döntését, és a szakítás után viszonylag rövid időn belül találnak maguknak másik férj- vagy feleségjelöltet.

Vannak azonban olyan példák, amelyek azt támasztják alá, hogy igenis létezik szerelemnek nevezhető kötődés ebben a korban is. Különös szimbiózis figyelhető meg Gerda és Ati között. Náluk szóba sem jöhetne az osztozkodás, a megcsalás vagy a szakítás kérdése – lassan három éve elválaszthatatlanok. Együtt reggeliznek és ebédelnek, odaadják egymásnak a süteményüket, együtt játszanak, együtt alszanak. Ha egyikőjüknek nincs kedve fogócskázni, a másik sem áll be. Ha egyikőjük megbetegszik, a másik képes egyedül játszani addig, amíg meg nem gyógyult a párja.

Gyerekpuszi

Az ovisszerelem komoly érzelmeket mozgat meg, nem szabad kinevetni őket, hogy „kicsi vagy te még ehhez”. A felnőttekhez hasonlóan a gyerekeket sem lehet lebeszélni választottjukról, nem szabad „intézkedni” helyettük. Hiszen mikor máskor foglalkozna vele, ha egyszer most történik a dolog? A választást is rájuk kell bízni, arról pedig pláne nem szabad beszélni, hogy több fiú/lány is lesz az életükben, hiszen az ilyen korú gyerekek – általában – azt látják, hogy a mama számára is egyetlen fiú létezik: a papa. És azt se felejtsük el, hogy a kicsik számára a leghitelesebb információforrás a mese. A mesében sem számít a kor, a státusz, a társadalmi helyzet, hiszen a szegény legény is elnyerheti a királylány kezét, ill. a királyfi is feleségül veheti a szolgáló leányt (és emellett egyikőjük sem csapodárkodik) hagyjuk meg mi is a gyerekeknek is a szabad párválasztás örömét.

(forrás: www.babamama.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*