Alapvetően nem vagyok híve annak, hogy a nagyobb gyerekem kinőtt cipőjét aztán hordja majd a kisebbik, és az első cipő esetében azt kifejezetten fontosnak tartom, hogy ne így legyen. Van azonban az a helyzet, amikor megvesszük a méregdrága kiscsizmát és maximum kétszer adjuk rá a gyerekre – mert már vége a télnek, meg ki is növi – és akkor majd a tesónak jó lesz. Igen, de mi van akkor, ha a kinőtt, szinte vadiúj csizma “lányos”, a tesó, akinek meg jó lenne, kisfiú?
1. Ráadjuk így “lányosan”, ahogy van!
Végülis az I. világháború környékén még a fiúk színe volt a rózsaszín, a lányoké pedig a kék , lehet ez is egy megoldás, hogy “Jó lesz ez, régen úgyis így hordták!”. Ha nem zavar az emberek furcsálló tekintete, akkor maradhat így is! 🙂
2. Elrakjuk vagy túladunk rajta és veszünk egy újat!
Ez is egy megoldás lehet akkor, ha nem 1-2 alkalommal lesz majd a csizma a gyerek lábán.
3. Átalakítjuk “fiússá”!
Már ismerhetsz, ez az én kedvenc megoldásom! 🙂 Így a csizma sem vész kárba, alkothatsz is és egy pár perces munkával máris lesz egy “fiús” színű csizmád.
Ez persze abban az esetben működik a legjobban, ha a csizma alapszíne semleges – barna, szürke vagy akár fekete -, mert így tényleg csak a lányos motívumokat kell átdolgozni.
Én így csináltam:
- a rózsaszín részeket befestettem lime-zöld textilfestékkel
- a szívecskés részre ráragasztottam (cipőragasztóval) egy kék grosgrain szalagot
- a rózsaszín varratot beszíneztem zöld textilfilccel
- decoupage ragasztóval lekentem a festett részeket és a szalagot, hogy ellenállóbb legyen a vízzel szemben
Ez a kis átalakítás kb. 15 percet vett igénybe és így legalább ki lesz használva ez a jó minőségű téli kiscsizma!
